Petra TH-S története
2007.03.06. 20:58
1.rész
a hüvös német utcák átjárják testem minden melegét..
Helen néni háza ugyanolyan szép..
kis kertjét mostis rendberakta mint ahogy szokta..
nemváltozott semmit..
kiinteget nekem az ablakon..
sugárzó arcal integetek vissza mint ahogy mindig szoktam..
mosolygok..talán Helen nénire utoljára..
sétálok tovább..
ház..ház.. ház..
szinte vakon bizom magam a szélre....
behunyom szemem és ugy megyek tovább ..
tudom fejböl az utat.. mind belevésödött emlékezetembe..
sétálok tovább a fiatalok legkedveltebb helyére..
a mi kis eldugott játszóterünkre..
sötétség boritja mostis mint mindig mikor kijárok..
talán soha nemláttam nappal még a helyet..de nemzavar..
eltünne a titkos varázsa..
ahogy halkan nyikorog az öreg hinta..
rozsda boritja az egészet..
de én szeretem..
elképesztö az élet..
látok egy srácot ..fekszik a fübe..
ismerös..
szépen lassan lefekszem mellé..
fekete haja takarja arcát de mikor lefekszem mellé felnéz..
-szija Bill-köszönök osztálytásamra..és titkon szerelmemre..
-szija Holly-köszön majd visszafekszik és tovább bámulja a csillagokat..
nemrég jött az osztályba ez a srác ..
demár most megszerettem..
valami furcsa van benne..
megmagyarázhatatlan..
-hát nem elképesztö?-kérdezem..
-mi?-kérdezi de nemnéz rám..
-ez az egész.. ..lágyan fúj a szél..gyönyörü faleveleket hullatva maga után..
itt az ösz...de a csillagok ugyanugy ragyognak mint évekkel ezelött.. fényesen..
ha szomorú vagyok csak eljövök ide..ez az a hely..ez .. itt érezheted hogy igen.. élsz..
és ittvagyunk ezen a csodán.. amit senkise tud megfejteni.. miért? miért?
ezer és ezer kérdés melyekre nemtudjuk a választ..de mégis.. valahol megvan irva minden..de tudud?..engem ez nemérdekel..
használd ki a csodát..amit az élet adott...ne keresd a választ.. az rádtalál ha eljön az ideje..
és akkor majd rájösz.. hogy igen..ezér érdemes élnem..
én holnap utazom..látsz engem szomorúnak?-kérdem
-hát nem..-válaszolja kicsit megbotránkozva beszédemtöl..
-nem..mert boldog vagyok..hogy ittvagyok..éshogy megnézek más helyeket..
valyon ottis igy fognak ragyogni ezek a csodás pöttyök?..amit mi önkényesen csillagoknak nevezünk? biztosan..-ámulok el .
-nemhiszem el.. hogytudsz te ilyen boldog lenni mikor most költözöl el onnan ahol élted eddigi életed?..
én nembirtam elszakadni még mindig a régi falumtól.-néz vissza az égre..
-nem Bill..ezt te nemréted..de egyszer megérted.. hogy miis ez..az élet egy csoda..amit kikell használnod..lásd a jót és ne a rosszat..
érzed hogy fúj a szél?-kérdem felülve és közben lágyan belekap szöke hajamba a szél..
-igen..érzem..-ül fel Bill is..
-akkor érzed..ez a szél..engedd hogy átjárjon..hidd el hogy forog a föld és minden okkal történik..
hunyd be a szemed.. és játsz a széllel..-válaszolok és felállok karom széttárom és elkezdem lassan körbenforogni..
-nah..ne..ez égö..-mondja Bill.
-gyere.-súttogom halkan mire Bill megáll a percre majd utánoz engem..
-érzed a szelet?..-kérdem közben mosolygok..
-igen..-mondja Bill is megbotránkozva még saját kijelentésétöl ..
-játsz..-mondom neki..és lassan elkezdek dudolászni..
megállok nézem Billt mitcsinál..
játszik a haja a széllel..egész testét fujja...
-ez csodálatos..-mosolyog Bill közben lassa öis kinyitja szemét..
lefekszem vissza a fübe..
-igen.. csodálatos..ez az élet..-nézem a csillagokat..
-te annyira..-mondja Bill de nemtalálja a szót..
-furcsa vagyok..-fejezem be mondatát mosolyogva..
-nem..te egy csoda vagy..-fordul szembe velem Bill..
-..köszönöm..de a csoda végképp nem én vagyok..
tudtad hogy ezvolt ebben a 2 hónapban az elsö beszélgetésünk itt..a titkos helyen?-kérdezem örülve Bill szavainak..
-igen..és kár hogy elöbb nem ismertelek meg..pont most mikor elmész..pedig.. töled biztos sokat tanultam volna..te biztos hogy 15 éves vagy?..mert nemugy viselkedsz mint a többi lány..-mosolyog rám
-igen..15..-nevetek kicsit.-énis sajnálom hogy pont most megyek el mikor megszereztem életem elsö talán igaz barátját..-én..
-örülök hogy barátnak tekintesz már..engem nemszeretnek sokat..mert különös vagyok..
ahogy ugylátom teis..-mosolyog
-hát lehet..-válaszolok és némán nézem a csillagom..
-...tudod mileszek ha nagyleszek?-kérdezem Billtöl..
-nemtudom..mi?-kérdi kiváncsian
-mindigis táncos szerettem volna lenni..-mosolyodok el ..-és ugyérzem sikerülhet..és fog is..!
-te elszánt vagy..én mindigis énekes szerettem volna lenni..de ugyse jön össze..-szomorodik Bill .
-ne butáskodj.-ülök fel-elérhetsz bármit.. akármit.. amit akarsz..csak bizz.. magadban bizz.. én bizok benned.. sokra viszed majd egyszer..nagyon sokra.. ésén büszke leszek rád..-mondom egyre közelebb hajolva Billhez..
-köszönöm hogy bizol bennem..de még mindig nemhiszem hogy sikerülhet..-jön utánam miközben ülök bele a hintába..
Bill elfoglalja a másikat majd lassú nyekergések közepette kicsit lökjük magunkat..
-Bill..figyel jól rám..látod azt a fényes csillagot a göncöl melett?-kérdem a hintámból kilépve..
-igen...azthiszem..-mondja..
lassan Bill elé sétálok..
-akkor látsz már engem.. ott abba a csillagba.. hamár mindennek vége és nembizik benned senki ésmár magad se bizol abba hogy sikerülhet.. csak nézz fel.. én onnan fogok nézni rád, és akkor eszembejut majd ez az este és nemfelejtesz el soha!S mikor sikerül, felnézel az égre és látsz engem !rájösz majd hogy nincs annál jobb érzés mint mikor megmutathatod azt amit tudsz és kikiabálod az egész világnak hogy " igen! megcsináltam! sikerült! mertvolt ki bizott bennem még a siron túl is"-fogom közre Bill arcát két kezemmel és utolsó szavakat centiméterekre egymás aráctól mondom neki..
lassan közelhajolok és öszeér a szánk..
Bill megborzong..
puha ajkai lágy táncot járnak enyémekkel..
de hamar vége szakad..
csak nézek Bill szemeibe..csillag..
a csillagok jutnak eszembe róla..
hát lelepleztem magam.. lelepleztem érzéseim..eztis megkell tenni..
nemszabad félni a kudarctól..és énnekem nincs miért félnem..
mostmár nincs más hátra..
nézünk tovább egymás szemébe..
halkan Bill szólal meg kis idö múlva..
-ezvolt életem elsö csókja..-suttogja Bill még mindig közel hozzám..
ezen elmosolyodok..
látom szemében a csillogsát..
-ne felejts el csillagszemü herceg..-suttogom ..
érzem nekem itt és ennyi elégvolt..
nem szerethetem és ez a vég..
ez öl meg belülröl..
elnémit és megfolyt..
-nemfeledlek Holly.. soha..-suttog vissza majd elénéz egy percre..
de én már nemvagyok ott...
-*mitörtént velem?*-kérdezi magától Bill
pár perc múlva elhagyja ajkát pár szó..
pár szó mely örökre megmarad Billben ahogy a beszélgetésünk is..
-*Soha nem feledlek Holly..soha...*-suttogja Bill a szélnek....
annnak a szélnek amit én megérzek hazafelé sétálva könnyeim záporában de válaszolok szavaira....
-*énsem feledlek csillagszemü hercegem*-suttogom vissza a szélnek mely -e szavakat viszi tova egy sráchoz ki meglepetten,
kicsit több magabiztossággal és élménnyel s talán érzelmekkel indul neki élete legföbb céljának..
hogy megvalósitsa álmát s büszke legyen rá valaki, aki iránt talán még öis többet érzett mint puszta barátság...
|