Emese TH-S története
2007.02.18. 21:18
3 Rész:
-Most látlak elözör mosolyogni ugy hogy nem erölteted! ~mosolygott~
Kicsit belepirultam de van ilyen. De meglepödtem magamon. Megfogtam Bill kezét és a kanapéhoz vittem,
csak értetlenül nézett rám.
-ŐŐŐ, ezt most hogyhogy? ~nézett értetlenül~
-Te szeretnél megismerni nem? Gondoltam adok egy esélyt! De ha nem akarsz akkor nem kell vele élned!
-Hogy ne akarnék? Persze hogy megszeretnélek ismerni!
El is kezdtünk minden hülyeségről beszélni. Kb 1 óra után arra figyeltem fel hogy tök közel ülünk egymáshoz és a lábamon van a keze.
De valahogy nem láttam mögötte semi komoly szándékot. Ezért nem is szoltam. Csak Tom nézett féltkenyen... hihi
Kicsit késöbb félbe is szakított minket hogy menyünk ki partyzni a többiekhez. Igy is tettünk. Elkezdtünk iszogatni mindenfélét,
már igencsak nem voltunk jozanok mikor láttam hogy Tia elvonul Davidel, nem nagyon érdekelt csak feltünt. Nagyon jol éreztem magam
ful meglepő volt. Föleg ahhoz képest hogy indult a dolog. Már kezdtünk fáradni és úgy döntöttünk indulni kéne, de sehol nem találtuk Tiát
és Davidet.
-Mesy, figy. Gyere nyugodtan hozzánk! Majd reggel hazaviszünk Tiához! ~mosojogva mindta Bill~
-Nem kössz megkeresem Tiát! ~jelentettem ki~
-Tia már nincs itt! ~vágott közbe Tom~
-Mi az hogy nincs itt???
-Davidel távozott kb 1 órája! ~válaszolt Tom~
-Akkor hazasétálok!
-Nem sétálsz sehova! Jössz velünk!! ~közölte Bill~
-Jó legyen de egy ujjal se merjetek hozzámérni! ~mondtam fenyegetően~
-Jójó persze! ~mondták egyszerre~
Én már nagyon álmos voltam és a 2 és fél órás kocsiutat át is aludtam Bill ölében. Arra keltem fel hogy a fejemet simogatja és a fülembe
suttogja hogy keljek mert megjöttünk. Felkeltem nagynehezen totál komásan. Hát szép voltam mondhatnám... sminkel szétfojva,
szoknyám eléggé felcsúszva éa a hajam is szanaszét. mikor kiszáltam Tom kicsit ki is röhögött de nemfoglalkoztam vele mer fáradt voltam.
Ismét Billt átkarolva mentünk... Totál nemértettem magamat! Mikor bementünk célbavettük a fürdőt. minden vágyam egy forrofürdő volt.
Amit meg is kaptam. Meglepödtem hogy Bill magátol kiment mikor vetközni kezdtem. jó 3/4 órával késübb mikor már szét áztattam magam, Bill
után kiabáltam. -Bill, gyere egy picit léccives!
-Igen itt vagyok... ~és elfordította a fejét~ Mit szeretnél? ~kérdezte~
-Csak egy törölközöt, ha kérhetnék.. ~mosolyogtam~
-Persze! Pillanat és adok! ~kiment~
-Köszi! ~kicsit nevettem mert nagyon zavarban volt~
-Tessék ittvan! ~elforditott tekintettel közeledett~
-Nyugodtan nézz elöre mert kül elesel! ~nevettem~
Direkt ugy ültem hogy semmi olyat ne láthasson. De ettöl függetlenül csak állt elöttem és bámult! Jót mosolyogtam rajta majd végül
én szakitottam mag a csendet
-Köszi, de mostmár ide is adhatnád!
-Ohh jajj persze! Ittvan tessék! ~hirtelen nagyon vörös lett~
-Asszem én most megyek is, ha kell valami a szobámban megtalálsz! ~gyorsan kiment~
Addig minden ok volt hogy kaptam türcsit csakhát ruhám az nem volt (nem akartam visszavenni ami rajtam volt) Magamköré tekertem a türcsit és
beosontam Bill szobájába.
-Bill!
-Igen tessék? ~fordult felém~
-Valami polót kaphatok amiben aludhatok?
-Persze! Keresek valamit!
-És amugy hol fogok aludni? ~kérdeztem~
-Hát aludhatsz velem vagy esetleg Tommal! ~mosolygott~
-Inkább veled!
-Oké! Nahh ez a poló megfelel? ~vigyorgott~
-Ohh tökéletes lessz! ~megfordultam és becsuktam az ajtót~
Kezembe dobta. Nemtudom mi ütött belém de elötte kezdtem öltözni. Ledobtam a törölközöt és felvettem a polot. Bill csak állt a szekrény elött és bámult mint állat.
Miután felvettem odamentem hozzá és lenyomtam neki egy puszit. Nagyon zavarban volt, de nagyon kis édes olyankor!
-Köszi a polot, pont jó!
-Szi-szi-szivesen! ~makogott~
-Mi a baj?
-Semmi... csak... nagyon szép vgy! ~és még mindig csak ott állt~
-Köszi. Akkor ez azt jelenti hogy aludhatok veled?
-Igen!! ~vágta rá~
-Ok, de ugye nem zavar ha 1 száll poloban alszom?! Te miben alszol? ~vigyorogtam sejtelmesen~
-ŐŐŐ...őőőőőőő... Hát boxerben!
-Jó.. ~nevettem fel, még senkit nem láttam ennyire vörösnek~
Megközelítettem az ágyat de elötte adtam neki még1 cuppanós puszit, nagyon kis édi volt! Befeküdtem az ágyba és a takaró alá bújtam. Bill
is követte a példát csak elötte nekivetkőzött és úgy feküdt be. Leoltotta a villanyt és jóéjtet kivánt. azért megvolt köztünk a fél méter távolság,
csak igy kicit macerás volt egy takaró alatt, ezért hozzá bújtam.
-Mit csinálsz? ~kérdezte meglepetten~
-Semmit csak közelebb bújtam mert igy kényelmesebb takarózni!
-Jahh, értem, igaz! ~mondta csalódott hangon~
Hirtelen rámtőrt a szeretethiány és ahogy öleltem, elkezdtem cirogatni a hasát. Erre ő felém fordúlt és mélyen a szemembe nézett. És ő is átkarolt.
Nagy késztetést éreztem rá hogy megcsókoljam. Elkezdte simogatni a hátam, én meg nem bírtam tovább és megcsókoltam! Tudtam hogy nem hejes amit
teszek, de nem tudtam ellenálni. Ezekután csak meglepetten nézett rám, de azonnal vissza is csókolt! Hosszasan csókolóztunk, mire
észrevettem magamat akkor már a lábam között volt a keze. Hagytam magam, pedig nem akartam. Megbabonázott! Csak tétlenül feküdtem és
hagytam magam hogy azt csináljon velem amit akar. Nagyon gyorsan történtek a dolgok pedig valojában órákon keresztül elvoltunk. Ovatosan
levette a pólómat, csokolgatta a melleimet és ment egyre lejebb, mig ahhoz a bizonyo ponthoz ért. Ahhogy éreztem hogy ott hozzámértek
az ajkai, hirtelen magamhoz tértem és leakartam állítani! Nemnagyon hagyta abba ezért lelöktem magamról!
-Bocsánat! Neharagudj!! ~mondta lesütött szemekkel~
-Semmi baj! Én voltam a hülye! ~mondtam zavartan~
-Én is az voltam! Gondolkodnom kellet volna! Csak, hát nagyon kivánlak!
-Hagyuk az egészet felejtsük el! ~falfelé fordultam és alvást szinleltem~
Bill is visszafeküdt és közel jött hozzám. Kb negyed órával késöbb a derekamra tette a kezét. Nagyon nagy volt a kisértés!
De tudtam hogy nemszabad! Erösebb vagyok és letudom győzni a vágyaimat.
-Bill kérlek!
-Igen kicsim? ~kérdezte kedvesen~
-Lécives ne nevezz így!
-Rendmen! bocsánat! mit akartál mondani?? ~kérdezte végül~
-Csak hogy ez most nagyon nem volt helyes amit tettünk!
-Miért? Én élveztem!
-Én is és ez a baj!~mondtam szomorkásan~
-Akkor mi a gond?
-Csak annyi hogy nekem barátom van 2 éve!!
-Ne haragudj! Akkor kimegyek a kanapéra aludni! ok? ~jelentette be~
-Nem, nem! maradj nyugodtan! Csak aludjunk és akkor nem lessz gond! ~mondtam~
-Rendben!!
-Jóélyt!
-Neked is!
Még egy kis ideig fentvoltam vártam mikor ér ujra hozzám Bill... De hiába vártam mert elaludt. Adtam neki egy puszit és
én is elaludtam.
|